rchelicopter.hu
2010. november 8.
Ez az oldal egy archivált tartalom, és elképzelhető, hogy nem naprakész a tartalma.
Az oldal modern böngésző kompatibilitása nem ellenőrzött. Megjelenítési problémák adódhatnak.

Align 3G
Flybarless átépítés egy T-Rex 500-on

Nem mondhatnám, hogy az elsők között próbáltam volna ki, mivel ma már egyre több helikopter használ valamiféle flybarless rendszert, és egyre több gyártó kísérletezik a saját megoldásával, de még mindig annyi misztikum lengi körül ezeket az eszközöket, hogy gondoltam, nem baj, ha a saját tapasztalataimat is elmondom.

Align 3G

Align 3G

Flybarless átépítés egy T-Rex 500-on

Nem mondhatnám, hogy az elsők között próbáltam volna ki, mivel ma már egyre több helikopter használ valamiféle flybarless rendszert, és egyre több gyártó kísérletezik a saját megoldásával, de még mindig annyi misztikum lengi körül ezeket az eszközöket, hogy gondoltam, nem baj, ha a saját tapasztalataimat is elmondom.

A helikopter
A doboz tartalma

Nekem első ilyen rendszerként az Align 3G jutott, amit a T-Rex 500-asomra raktam fel. Na ez a felraktam sem volt egy egyszerű mutatvány, úgyhogy nem kellene így elrohanni a dolog mellett. Maga a szerelés nagyjából három estémbe került, tehát mintegy 6-8 órát vett igénybe, igaz ebben egy kis egyéb karbantartás is benne volt. Hát jó, tényleg nem kapkodtam. Eloször a mechanikus módosításokat végeztem el úgy, ahogy az a leírásban benne volt. vagyis a komplett hilleres rotorfejet hillerrel és swashout-tal, meg mixerekkel levettem, maradt az imbolygó, meg a főtengely. Erre eloször a swashdriver-t kell felhúzni, majd az új rotoragyat.

Eddig nem is volt gondom, de amikor a tolórudak hosszát állítottam be, jöttek a nagy kérdőjelek. Vagy a hosszúsági adatok nem akartak megfelelni, vagy a derékszögek és állásszögek - amiket a leírás úgy kihangsúlyoz - nem jöttek ki, így aztán hagytam az egészet, és elkezdtem az összeszerelést logikusan csinálni. Hozzáértők - pl. Helizo vagy Füge Gabi - tanácsára a 13 mm-es távolságot a szervókarokon betartottam, azaz a ciklikus szervókon a belső lyukba kerültek a gömbök - Align DS510-esek vannak a gépben. Mechanikusan mindent vízszintesbe és függőlegesbe állítottam, de csak azután, hogy a rádión az összes beállítást (sub-trim-ek, EndPoint-ok) kinulláztam. A szervókarok vízszintesen, az imbolygó vízszintesen (úgy szemre, mert az ellenorzéshez nem volt szerszámom), lapátok állásszöge 0 fokon, a tolórudak pontosan függőlegesen, a swashdriver mixerkarjai pedig pontosan vízszintesen. Egészen jól nézett ki a dolog.

Az elektronika elhelyezése
Az elektronika elhelyezése

Aztán jött az elektronika beépítése. Korábban Solid-G giroszkópot használtam, ami szintén külön szenzoros, így nagyon helyet nem kellett keresni a 3G elektronikájának. A gép hátuljában a vevő alatt kapott helyet az elektronika. A szenzort a giroszkóp szenzorának a helyére tettem fel, a farokcso-befogó tetejére. A drótozás nem bonyolult, aki látott már helikoptert CCPM mixinggel, azon ez nem fog ki.

Kábelek a helyükön, a szenzor a gépen, jöhet a beálítás. Ez elsőre bonyolultnak tűnik, de tulajdonképpen nem az. Viszont nagyon kíváncsi lennék, hogy egy ekkora méretű gépen melyik mérnök tesztelte le az egészet önállóan. Valószínűleg egyik sem, különben gyorsan kiderül, hogy ahol nincs külön kapcsolós BEC, ott egyszerre áram alá helyezni a gépet és nyomva tartani a 3G-n a gombot nem egyszerű feladat - legalább három kéz kellene. Ezt én egy satu segítségével oldottam meg: az akkumulátor csatlakozóját befogtam abba. Így már egy kéz elég volt a csatlakozók összedugásához. Első lépésben a kollektív és ciklikus állásszögeket kell beállítani a rádió és egy szögmérő segítségével. Kollektívre 12 fokot, ciklikusra 7-9 fokot javasol a leírás. Hogy mi a jó, arra majd még visszatérünk.

Ezután kell beállítani a kiérítéseket. Először elevator irányba kell kitéríteni a gépet. Majd a kitérítési irányt kell ellenőrizni, azaz a helikopter előre döntésére, merre akar a 3G korrigálni. Az imbolygónak úgy kell viselkednie, mintha vízszintesben akarna maradni. Aztán jön az aileron irány, a kitérítés nagyságának megtaníttatásával, majd a korrigálási irány ellenőrzésével és esetleges fordításával. Végül klasszikus GP780-as giroszkóp beállítását kell elvégeznünk, és a gép elvileg repülésre kész. Maga a beállítási procedúra nekem egy órás játék volt első alkalommal, most már tíz perc alatt végeznék.

0 fok kollektívnél
0 fok kollektívnél

Az olyan intermezzókat nem említem, hogy a rádióm újra lett kalibrálva, mert a botoknak közük nem volt a mechanikus középálláshoz, úgyhogy még kétszer kellett teljesen újraállítani a gépet, de a beállítást lassan csukott szemmel is megcsinálom.

Első próbarepülések

Mivel a leírás 50%-os gain-eket ír kezdeti értéknek, hát ezzel emeltem el a helikoptert a földről. Nem mondom, volt bokaremegés, meg izgalom akár az elején, mintha az első startjaim egyike lenne, pedig túl vagyok az ezrediken is. Persze gyorsan kiderült, hogy a bokaremegés nem volt indokolatlan. A helikopter atom stabil a relatív erősebb széllökések ellenére is, csak a botokhoz nem szabad nyúlni. Ahogy bármit megmozdítottam, a gép úgy viselkedett, mint ami rögtön kirobban. Annyira ideges és kapkodós volt, hogy egy méter magasból csak rotálva mertem letenni, mondván abból nem lehet baj.

35-40 százalékos gainek
35-40 százalékos gainek

Először a programozását néztem át a gépnek, hogy hátha ott van valami elszúrva, de elsőre minden jónak nézett ki, aztán másodiknak is. Maradtak a gain-ek, azokat elkezdtem visszalimitálni, a rádiót egy kicsit kiexpozni, Egyszercsak a helikopter elkezdett kezelhetően viselkedni, sőt kifejezetten lusta állapotot is sikerült elérni, amikor már alig akart mozdulni. A végső beállítás szerint a gain-ek 35-40% körül állnak. Most a gép relatív agresszív, de nem kezelhetetlen.

Korábban már említettem az állásszögeket. A 12 fokos kollektív és a 9 fokos ciklikus állásszög a BL500L-es (csíkos) motorral elég erős, a motort akár ciklikus állásszöggel meg lehet folytani, pedig nagyon jó minőségű lapátokkal repülök. A 12 fokos kollektív meg olyanná teszi a gépet, mint egy szöcskét, igen pattogós lesz. Úgyhogy ezeket elkezdtem egy kicsit visszavenni. Most 11 fokon áll a kollektív, és 7 foknál nem nagyobb a ciklikus.

A benyomások

A hilleres 500-as után olyan a 3G-vel szerelt 500-as, mintha videojátékkal játszanék. Vagy méginkább, a Phoenix-ben megszokott 500-asra emlékeztet a viselkedése. Nem megszokni kell a helikoptert, gyakorlatilag újra repülni tanulok. Teljesen másképp viselkedik. A hilleres konfigurációnak volt egy bizonyos fokú tehetetlensége, ami miatt az ember úgy repült vele, hogy mégha tudat alatt is de automatikusan belekalkulálta azt. Az egyszerű pirofliphez is egy kicsit másképp kell húzni a botokat. Nem tudnám megmondani, hogy mennyire vagy merre másképpen, de nem ott vannak a mozdulatok, ahol korábban. Egyenlőre furcsa érzés az egész.

felpörgetés - hiller nélkül
felpörgetés - hiller nélkül

Kétségtelenül stabil a 3G bár - mivel többen figyelmezettek rá - gyorsan még nem repültem vele, állítólag akkor bizonytalanná válhat, főleg kisebb helikopterek esetén. A gyorsan repülés alatt legalább 80-100 km/h-t értek. A gép előre és hátra talpon és háton egyarán stabilan tartja magát, a régebbi giroszkópoknál megszokott eldobást még egyszer sem tapsztaltam. A relatív alacsony állásszögek ellenére is rendkívül fordulékony, mozgékony, ebből arra következtetek, hogy a 3G ezeket az értékeket referenciaértékként veszi figyelembe, de a repülés jellegétől és a gép pilllanatnyi állapotától függően az értékeket azért felülbírálja, és esetenként nagyobb állásszögeket is ad.

Ami a fogyasztást illeti, érezhető javulás van a hilleres konfigurációval szemben. Az akkumulátorokból 10-15%-kal kevesebb áram kerül felvételre, mint amennyit korábban használtam úgy, hogy a repülés stílusa nem változott. Amin viszont tényleg meglepődtem, hogy tic-toc-ban gyorsult a gép, azaz sokkal gyorsabban kevesebb kollektívvel is nagyon szépen lehet akár aileron, akár elevator tic-toc-ot repülni.

Annak viszont örülök, hogy az első komolyabb mozdulatokat magasabban csináltam, mert volt meglepődés is. Nagyon gyenge, 25-30 % gain értékekkel, a gép a hátára fordításkor elsőre meglepő dolgot művelt, amit sokáig nem is értettem. Orral előre akartam a gépet a talpáról a hátára tenni. A helikopter függőleges állásban szinte megállt, majd nagyon nehezen fordult tovább. Ez volt a legérzékelhetőbb jele annak, hogy a gain-ek alacsonyan vannak. Magasabb gain érték mellett is hajlamos volt a madár ezt a mutatványt előadni, de nem ennyire drasztikusan, így elkezdtem elemezni. Aztán rájöttem, hogy egyszerűen a motor ereje fogy el, mert olyan állásszögeket kapnak a lapátok. Szóval meg kell tanulni újra repülni, mert az átdobom a hátára a gépet most nem működik, a helikoptert még ilyenkor is vezetni kell.

Szerelési tapasztalatok

A 3G leírása jól érthető, így a beszerelés kevés kérdést vet fel. Azonban van pár dolog, amire oda kell figyelni, különben a helikopter szét akar esni a levegőben. A szenzort puha szivaccsal kell rögzíteni, így vagy a gyárit, vagy Futaba szivacsot kell használni. Az első félelmek ellenére sem okoz vibrációt a kardános farokkihajtás a farokcső befogóján, legalábbis nálam ezzel nem volt gond, így a szenzort nyugodtan oda lehet rakni. Fontos a pontos felhelyezés, különben a viselkedés sem lesz teljesen kiszámítható.

A szenzor és a kábel
A szenzor és a kábel

A szenzor kábelét nem szabad sem túl rövidre hagyni, sem túl hosszúra. Ha rövid, akkor nem engedi a szenzort a szivacson szabadon mozogni. Ha hosszú, akkor meg a kábel fogja a szenzort berázni. Ami viszont nagyon fontos, hogy a kábelt nem szabad semmivel sem burkolni, mert kényelmetlenül megnöveli a tömegét, ami a szenzoron többletvibrációt okoz. Ezzel én megjártam, kénytelen voltam a bandázsszalagos borítást leszedni, és a kábelt csak ott burkolni, ahol tényleg surlódási pontok vannak. Másik jó vagy rossz szokásom, hogy ragasztópisztollyal a csatlakozókat be szoktam ragasztani, hogy azok a véletlen kicsúszás ellen is védettek legyenek. Ezt a szenzorkábel esetén nem szabad megcsinálni. Egy csepp ragasztó lecsöppent, ezzel rögzítve a szenzort a géphez. Ezt nem vettem észre. A felszállás után a gép úgy rázkódott, mintha azonnal szét akarna esni. A kábel egyébként elég jó kialakítású ahhoz, hogy ne akarjon kiesni a helyéről.

Eredmények

Ha az összes tapasztalatot nézem, akkor nem annyira egyértelmű, a 3G kontra hiller verseny eredménye, mint egy jobb lapát vagy motor használatakor tapasztalni szoktunk. Nem tudom azt mondani, hogy jobb vagy rosszabb, egyszerűen más. Számos érv szól mellette, de vannak ellenérvek is. Nekem még hiányzik az a tehetetlenség, az a plusz idő, amit a hiller adott. kétségtelen, hogy itt már a lapátokat vezérlem, nem a hillert, ez a direktség megérződik. Ha gond lenne, jóval kevesebb a sérülékeny alkatrész, valószínű, hogy könnyebb a javítás. Rotációban a 3G összehasonlíthatatlanul többet ad, mint a hiller. A fogyaszrás is a 3G mellet szól. De mozgékonysága és gyors viselkedése miatt nem ajánlanám kezdő pilóta kezébe, nekik a hiller által nyújtott tolerancia még sokat számít.

pgpetike