Turnigy 6S1P 3.0 tartósteszt
Még az előző tél idején szorultam meg akkumulátor terén a T-Rex 500-asomhoz. Akkor mindenki próbált lebeszélni ezekről az akkumulátorokról, mert kínai, mert márkátlan, és sorolhatnám. De nekem akkor ennél nagyobb keret nem állt a rendelkezésemre, úgyhogy két körben, de rendeltem belőlük 5 darabot.
Turnigy 6S1P 3.0 tartósteszt
Még az előző tél idején szorultam meg akkumulátor terén a T-Rex 500-asomhoz. Akkor mindenki próbált lebeszélni ezekről az akkumulátorokról, mert kínai, mert márkátlan, és sorolhatnám. De nekem akkor ennél nagyobb keret nem állt a rendelkezésemre, úgyhogy két körben, de rendeltem belőlük 5 darabot.
Egy teljes feltöltés és két és fél perces kilebegést követően újra feltöltöttem őket, és elkezdtem velük repülni. Majd nem sokkal később tic-toc-ozni tanulni. Aztán megint repülni, és figurákat tanulni. A tárolásra nagy gondot nem fordítottam, a dolgozószobában a polcon tartottam az erőforrásokat. Ami a tárolási töltöttséget illeti, állandóan teljesen feltöltve vannak, mert két-három naponta kimegyek repülni, és nem szoktam előre tervezni, úgyhogy nem lenne időm előtte töltögetni. A töltést a repülések után 1C-vel (ennyit bír a tápegység), azaz 3 amperrel, repülés közben 2C-vel, azaz 6 amperrel végzem.
Majdnem egy évvel és nagyjából ötszáz starttal később...
Az öt akkumulátorból három még megvan. Egyet olyan 60-70 start körül lenulláztam, megtörtem a gépet, és az egyik cella kilyukadt. A másik akkumulátor 105 ciklus után a harmadik percben még átfordította talpáról a hátára, majd hátáról a talpára a gépet, de az azonnali leszállás közben már hangosan imádkoztam, hogy csak a bozót fölül jöjjön ki. Igaz ez az akkumulátor kapott hideget és meleget egyaránt. Volt túlrepülés, meg teljes starton át tartó, tic-toc tanulás, tehát minden olyan, amit egy átlagos akkumulátor rosszul tolerál.
A másik háromból egy a 120. ciklusánál van. Négy, négy és fél perc hosszú, nem túl agresszív, inkább lágyabb startot még kiszolgál, de érezni, hogy ha jobban beterheli az ember, már azért vannak problémái a folyamatos energiaellátással. A másik két akksi még alkalmas átlagos repülésre, bár azért már nem vállalom a tartós erőfigurákat. Az egyikben 86, míg a másikban 105 ciklus van.
Összeségében elmondhatom, nem jártam rosszul ezekkel a féltéglákkal. Ennyi pénzért nem kaphattam volna jobbat, de gyanítom, hogy sokkal többért sem lett volna szembetűnő a különbség. Igaz, az egyik akkumulátor a pályafutását cellaproblémákkal kezdte, azaz az egyik cella ránézésre túlmerülten érkezett meg Hong-Kongból. 5-6 start kellett hozzá, mire ismét ki tudta balanszírozni a töltő. Ma semmi probléma nincs az eredetileg beteg cellával sem.