Drónszabályozás Európában
Mi a csoda történik itt?
A kérdés számunkra is meglehetősen zavaros volt, mi sem tudtuk hova tenni a történéseket. Volt egy meglátásunk, miszerint az EASA próbálja puccs módjára az EU-t megkerülve, nemzeti szinten áttolni szabályait. Azonban a helyzet merőben más....
Azonban a helyzet merőben más. Az EASA jelenleg nem rendelkezik felhatalmazással a 150 kg alatti pilóta nélküli légi járművek szabályozására. Az Európai Szállítmányozási és Turisztikai Bizottság javaslatára az Európai Parlament szavazhatná meg a jogosultságot, de ehhez az EASA-nak egy működő szabályozás-tervezetet kellene letenni az asztalra, ami az első olvasatra már a tervezési szakaszban meglehetősen sok konfliktust generált, így az eredmény a bizottság számára nem meggyőző, az idei döntéshozatali tervbe ez a felhatalmazás bele se került.
Amiért mégis az EASA szabályozáshoz hasonló állami szabályozások születtek, abban az EASA-ba delegált EU-s képviselők a ludasak. Partizánakció módjára hazahordták a szabályozás első prototípusát, és elkezdték nemzetállami szinteken implementálni – egy olyan szabályozást, ami még messze nem volt végleges. Ezzel a szervezetnek rengeteg kárt okoztak, hiszen a felsőbb döntéshozók számára ez úgy hatott, hogy az EASA csak konfliktust generált, ráadásul szakmailag inkompetensnek tűnnek. Legalábbis a brit információs forrásaink szerint ez történt.
Ugyanakkor a szakmai munkacsoport igen erőlteti, hogy a szabályozást mozdítsák ki a jelenlegi „légi jármű centrikus” szemléletből a „művelet centrikus” szemlélet felé, és a hobbi és rekreációs repülés az általános szabályozás hatálya alól kerüljön ki. A szakmai szervezetek egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a tradicionális modellezést nem lehet összevonni a hirtelen fejlődésnek indult drónvilággal, amelyet nem tekintenek a modellezés szerves részének pontosan a hátterének a különbözősége, a tanulási sajátosságai miatt.
De mégis miért következett be mind ez?
Sajnálatos módon egymás után jelentek meg Európában az ütközés-közeli jelentések repülőgép és pilóta nélküli légi járművek között. Ezek egy része hamis információ, azonban egy részük valós. Viszont szinte mindegyik 2-4000 láb közötti magasságban történt, amely magasságon a látva repülő modellező pilóták sosem fordulnak elő, tehát az incidensek mindegyikét drónok okozták. Köszönhetően a könnyű tanulhatóságuknak, az iparág (főleg a távol-keleti exportőrök) minden európai korlátozást figyelmen kívül hagyó termékeinek, teljesen tapasztalatlan, a modellrepülés, repülés szabályait egyáltalán nem ismerők kezébe olyan eszközök kerültek, amelyek jóval messzebbre és magasabbra képesek repülni, mint amennyit a pilóta hagyományos látva repülés útján kontrollálni tudna. A tudatlanságuk és felelőtlenségük okozta a repülési incidensek mindegyikét.
Az európai döntéshozatali rendszer ehhez a folyamathoz képest csak lassan tud reagálni, így az európai országok sorra a kezükbe vették a döntéshozatalt, és a még messze nem végleges és nem elfogadott szabályokat – jobb ötlet nem lévén – saját hatáskörben elkezdték törvény- és rendeleti erőre emelni. Ezzel azonban az összeurópai döntést is rossz irányba terelték, hirtelen sürgősebb lett a szabályozás, az európai döntéshozók loholnak az események után.
Újabb csapás a Brexit kérdésében a maradás-pártiaknak
Nagy-Brittaniában az EASA drónszabályozást csak papírrepülő törvénynek csúfolják. Amennyiben a szabályozás törvényerőre emelkedne – ez a BMFA véleménye – a távozás-pártiak (leavers) egy újabb nyomós okot kapnak a kérdésben: „miért is kellene az Egyesült Királyságnak kilépnie az EU-ból”. Nem elfelejtendő, hogy a brit kormány még nem aktiválta az 50. cikkelyt, így ez a britek esetében sokkal komolyabb kérdés, mint a többi tagország esetén. A távozás-pártiak rengeteg érvet sorolnak fel, ezek között van a „banán görbületének meghatározása” az EU-ban vagy az „uborka alakjának kategorizálása”, a „vízforraló és porszívó teljesítmény-korlátozása” - és most már új érvként „Rudi papírrepülőgépének szabályozása”.
Ilyen körülmények között egyáltalán nem mindegy, hogy egy ennyire elrontott szabályozás keresztülmegy-e az EU-s döntéshozatali folyamaton és lekorlátozza a jogait százezret jóval meghaladó modellezőnek egy olyan országban, ahol a tradíció sokkal fontosabb, mint bárhol máshol a világon, ahol a modellezés évszázados múltra vezethető vissza, a világ legöregebb (109 éves) modellező klubja van otthon, és a szabadságjogokra hivatkozva a személyigazolványt sem tudták bevezetni. A kérdés kimenetelének a britek esetében sokkal nagyobb a súlya, mint 1000-1500 ember hobbijának lehetetlenné tétele.
És más EU-s országok?
A többi európai ország, amelyik a jelenlegi tervezetet emeli hatályba, mind a kilépés felé tolja a brit döntéshozókat (ha még lehet ezen rontani), hosszútávon pedig az európai közösség széteséséhez járul hozzá. Már ahogy a brit modellező szövetség a helyzetet látja. Az viszont egészen bizonyos, hogy a szövetség a modellezés szabályozását a drónok szabályai alapján nem fogja megengedni, és ehhez a CAA és a Dff támogatását is magáénak tudhatja.
Ugyanakkor van pár ország Európában (a többek között Hollandia), ahol a helyi kormány nem kívánja a modellrepülést szabályozni, mivel állításuk szerint
Dave Phipps, BMFA elnöknek van véleménye a magyar szabályozásról is:
Nyilvánvalóan Dave Phipps véleménye szerint eddig a magyar implementáció a legrosszabb.