Drónbotrány Angliában
Több a kérdés, mint a válasz

Az utóbbi napokban hetekben több hír is megjelent Angliával kapcsolatban drón témában. Először a Gatwick-ügy, majd a Heathrow-ügy végül a szabályozás módosításának a kérdése. És ezen információk egy része - főleg Magyarországon - nem teljesen áll fedésben a valósággal.

Úgy éreztem, tisztázni kellene, hogy pontosan mi is történik az Egyesült Királyságban, mert az utóbbi napokban több helyen részlegesen vagy teljesen félrevezető információk jelentek meg drón témában.

Az egész ügy kirobbanása december 19-re tehető, amikor este 21.03-kor (helyi idő szerint) lezárták a Gatwick repülőtér pályáját és leállították a repülőforgalmat illegális drónrepülésre hivatkozva. A lezárás 30 órán keresztül tartott, és a repülőtér zárva is volt egészen 21-én reggelig. Ezen időszak alatt ellentmondó hírek láttak napvilágot, bár a leghitelesebb beszámolók szerint 67 repülést jelentettek. A repülőteret 22-én reggel ismét lezárták újabb hat órára. Aztán az eset megismétlődött a múlt héten a Heathrow repülőtér esetében, igaz jóval rövidebb időre.

A közös mindkét esetben az, hogy egyetlen fénykép vagy hiteles videófelvétel nem került nyilvánosságra, a hatóságok a mai napig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy valóban történt volna bármi. Azonban az eseteket sikerült annyira jól irányítani, hogy a brit alsóház egy egész vitanapot tartott drón kérdésben és megragadták az alkalmat, hogy azonnal módosításokat és szigorításokat eszközöljenek. A drónregisztráció a híresztelésekkel ellentétben nem új keletű, erről már mi is beszámoltunk korábban. A 250 gram feletti UAV regsiztráció ugyanis nem az Egyesült Királyság, hanem az Európai Únió és azon belül is az EASA előírása, amely hatásköre 2019 novemberétől minden tagállamra kiterjed, ettől a tagállamok nem tudnak eltérni.

Ugyanakkor a légtérszabályozás kérdésében hirtelen nagy változások jelentek meg. Ennek megfelelően a jövőben repülőterek 2.5 tengeri mérföld (4,6km) sugarú körzetében minden UAV repülést megtiltanak, továbbá a leszállópályák tengelyvonalában a küszöbtől számított 5 km hosszúságban és 500-500 méteres tengelyvonali szélességben ez a tiltás szintén alkalmazásra kerül. Ezzel a döntéssel számos klub és korábbi repülőtér kerül lehetetlen helyzetbe, különösen a nagyvárosok környékén, ahol a nemzetközi repülőterek mellett számos kisebb sportrepülőtér is található, amikre a korlátozás ugyanúgy kiterjed, mint a nagy, nemzetközi repülőterekre. Ez pedig nem használ a már úgyis kritikus helyzetben levő modellezésnek.

De további összeesküvés-elméletek is megjelentek, amik talán nem annyira elrugaszkodottak a valóságtól. A Gatwick esetében felmerült a közösségben a gyanú, hogy talán nem is annyira a drónok, mint inkább az irányítási rendszer komolyabb összeomlása áll a háttérben. A különbség az két üzemzavar között a karácsonyi forgalomban font tízmilliókban mérhető. Míg a drónrepülés külső zavarnak, elháríthatatlan akadálynak számít, addig egy esetleges rendszer-összeomlás vagy technikai hiba nem. Az első esetben a légitársaságok és ezáltal a repülőtér nem köteles kompenzációt fizetni, az utóbbi esetekben a kompenzáció mértéke akár 540 font/utasra is felmehet. Ez az összeg az érintett 70 ezer utassal számolva egy igen könnyfakasztó 37 millió fontos (mintegy 13 és fél milliárd forintos) probléma lett volna a Gatwick repülőtér számára. Az eshetőség mellett szól, hogy mind a mai napig nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy akárcsak egy illegális játék-kütyü is előfordult volna a környéken. Tovább erősíti a gyanút, hogy néhény nappal később a birminghami repülőtér esetében valóban bekövetkezett egy ilyen technikai hiba, amelyet azonban elismertek Birmingham-ben.

A kissé meredekebb elképzelés szerint mindkét dróneset (a Gatwick és a Heathrow) akkor történt, amikor a brit parlament meglehetősen kényes helyzetbe került a most mindennapos témának számító Brexit kérdésében, vagyis pont akkor, amikor a legkényesebb kérdésekről szavaztak és a kormány a szavazások alkalmával erős vereséget szenvedett el. Többen hangot adtak álláspontjuknak, hogy kellett a terelés, mert a hangulat egyébként robbanásközeli a britek körében. És mi tagadás, ez sem teljesen elrugaszkodott elképzelés, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a brit politika az elmúlt két évben egy jottányit sem mozdult előre a Brexit - a britek kilépésének kérdésében, a határidő meg vészesen közelít, alig 74 nap maradt arra, hogy megoldjanak egy olyan kérdést, ami évtizedekre meghatározza az ország életét és két év alatt nem sikerült.

Tovább erősíti az utóbbi elképzelést, hogy a bulvármédia (lásd: The Sun, Mirror) elkezdték ütni a kérdést, és feszegetni mindazt, mi van akkor, ha a drón mondjuk bombát is visz magával. Azt már csak én tenném hozzá, hogy elfeljetik azt a tényt, hogy nem oiyan hű de egyszerű eltaláni szándékosan egy fel- vagy leszálló repülőgépet egy drónnal, mert az a nyüves gép gyorsabban mozog, mint amire a drónok képesek, így egy esetleges véletlen ütközésnek még mindig magasabb az egyébként (véleményünk szerint) elhanyagolt esélye, mint a szándékolt célravezetésnek.

Mindeközben sokkal csendesebben, de azért meg-megjelennek az információk a Gatwick incidenssel kapcsolatban. A vizsgálati eredmények szerint a repülőtér mellett dolgozó toronydaruk jelzőfényét vélték drónrepülésnek, majd a drón keresésére indult rendőrségi helikoptert sikerült drónként azaonsítani, illetve a rendőrség drónkereső drónját is sikerült néhányszor jelenteni. Pár nappal később találtak a repülőtér mellett egy összetört drónt, amiről pillanatok alatt kiderült, hogy a rendőrség veszítette el.

Viszont jól látszik, hogy mire képes az egyre aljasabb média. Egyből tényként kezelték és tálalták az állításokat, befeketítve az egész modellező társadalmat, megbélyegezve az összes érintettet. A politikusok pedig ráugrottak a dologra és kaptak az alkalmon, hogy megmutassák, tudnak ők hatékonyak lenni és azonnali döntéseket hozni az "emberek érdekében". Mi pedig megint pislogunk, mint hal a vízben. A fenenagy médiakorrektségnek és objektivitásnak most mi lettünk az elszenvedő alanyai.