Valami szokatlan: évbúcsúztató Halásztelken

Az év utolsó napján már hagyomány, hogy a Halásztelek és környéke RC Helikopteres csoport közös repüléssel búcsúztatja az óévet. Nos, nem ez a szokatlan, hanem ami most történt, az mindenképpen annak nevezhető - több szempontból is.

Egyrészt jól megszokott az a magyar sajátosság, hogy sírni kell, mert nekünk mindig rosszabb. Másrészt az is megszokott, hogy az RC helikopteres repülés hanyatlóban van - és nem csak Magyarországon, hanem máshol is - csak hogy duplán tudjunk panaszkodni. Hát akinek ez okoz örömet, az most öröm nélkül marad, mert hosszú idő után először sem szégyenkezni, sem panaszkodni nincs okunk. Sőt, még az időjárás is mellénk állt. 

Olyan dolog történt, amire legalább egy évtizede nem volt példa: tulajdonképpen reklám nélkül, komolyabb szervezés nélkül összejött annyi modellező Halásztelken, ami a régi HBK találkozók óta nem történt meg anélkül, hogy a szervezők bele ne szakadjanak. Márpedig Miki bácsi (Horváth Miklós) mindösszesen csak pár helyen írta ki, és pár emberrel beszélt, hogy lenne ez a kis összejövetel, és csodák-csodája - lett 17 modellező a "rendezvényen". Mert ez nem is volt igazi rendezvény, "csak" egy összejövetel. És ez a 17 pilóta pont kilenc emberrel több, mint egy évvel korábban, pedig az időjárás akkor sem volt rosszabb.

Tizenhét pilóta, három, esetenként négy felszállás egymás mellett, folyamatos repülés tulajdonképpen szünet nélkül. Mintha csak egy nagy rendezvény lett volna. És nem csak magyar viszonylatban teljesítmény ez, hanem azt kell mondjuk, hogy az elmúlt év nemzetközi rendezvényeinek ismeretében, ezt akár nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek nevezhetjük. Mert óriási szervezés mellett alig százan voltak ott a Global 3D-n, mert a legutóbbi THB-n nyolcvanan voltak ott, amiből legalább hat  hostess-lány volt. Nálunk pedig úgy sikerült 17 pilótát összeszedni, hogy igazából nem volt sem kitűzött cél, sem megfeszült szervezés, de még egy árva szponzor sem - leszámítva Miki bácsi és Vellner Gábor - meg még pár másik pilóta - alkoholmentes pezsgőben és édességben mérhető hozzájárulását. Egyébként köszönet jár érte nekik. Azt meg már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy nézőből is több volt, mint egy-két nemzetközi rendezvényen, pedig őket aztán végképp senki nem hívta meg - ők csak úgy maguktól jöttek.

Nem mellesleg mindezt iszonyatos infláció, gazdasági válság, totális depresszió árnyékában sikerült összehozni, ami talán egyetlen dolgon látszott: volt aki öregebb, vagy kevésbé top modellel repült, de mind repült. 

Hogy ez véletlen lenne? Kizárt. Egy éven belül nincs három egymás utáni véletlen. Volt egy fantasztikus Halásztelek-Százhalombatta fun fly, ahol több, mint harminc pilóta jelent meg. Volt egy Heliwood, ahol nem számoltuk, de harminc felett volt a pilóták száma. És volt egy összetrombitált évbúcsúztató tizenhét pilótával Szilveszter napján: ez a magyar RC helikopteres modellezés feltámadása kell legyen. Ismét van közösség, ismét van lelkesedés, és ismét van élet.

Van mire büszkének lennünk, mert az évbúcsúztató fantasztikusra sikerült, az eredetileg tervezett három órás záráshoz képest a horizont alatt levő Nap vetett véget az összejövetelnek. És mindezt úgy hoztuk össze, hogy a világ többi részén közben egyre romlik a helyzet. Itt az ideje kielemezni, hogy mi a titok, mitől működik megint a gépezet. És itt az ideje büszkének lenni mindarra, amit ez kis magyar közösség az utóbbi időben összehozott.

Mindenesetre nagyszerű élmény és nagyszerű eredmény volt az évbúcsúztató. Ennél rosszabb sose legyen!