Ezt tudni a drónszabályokról és a Remote ID-ról
Nagy változások vannak folyamatban az Egyesült Államok modellező életében. Ez pedig leginkább a Remote ID által okozott nem kis fejfájás körül forog. És gyanítható, hogy a helyzet most kezd majd igazán bonyolulttá válni az Egyesült Államokban.
Ráadásul a nehézséget nem is annyira a modellezők fogják megtapasztalni, hanem inkább a gyártók kerülnek meglehetősen nehéz helyzetbe. A modellezők részére ez egy rendkívül szigorúnak tűnő, és meglehetősen savanyú változás, de eléggé egyértelmű helyzet, viszont legalább nem feloldhatatlan probléma. Bár igencsak meglepő a szövetségi kormányzat hozzáállása a témához abban az országban, ahol a legtöbb államban könnyebb lőfegyverhez jutni, mint modellel repülni mostanában. Talán nem is véletlen, hogy Bert Kammerer a modellek mellett a legális fegyverkereskedésbe is belefogott - lehetséges, hogy az egyszerűbb üzlet. Mindenesetre a Remote ID szabadságkorlátozó mivolta messze nem verte ki annyira a biztosítékot az átlag amerikaiban, mint a fegyverkorlátozások időről-időre történő belebegtetése. Sajnos a modellezéshez való jogról az Amerikai Alkotmányban nincs hasonló kitétel, mint a második kiegészítés a fegyverbirtoklásról.
Ugyanis ha lenne ilyen kitétel, az egészen biztosan sérülne mindazzal, amit az éppen aktuális szabályozás előír. A nálunk is megszokott tesztek és regisztrációk megléte mellett ugyanis az amerikai szabályozás még azt is előírja, hogy a modellezőnek egy, az FAA által elismert, és a modellező által választott szervezet biztonsági ellenőrző listáját is el kell sajátítania, és azt követnie kell, ellenőrzés során pedig meg kell tudnia nevezni azt a szervezetet, amelyiknek a listáját követi. Ilyen szervezetből jelenleg talán három van az egész Egyesült Államokban. Viszont ezek is csak formaságok a Remote ID meglétéhez képest.
De mi is az a Remote ID?
A Remote ID-nak azaz a távoli azonosítónak két változata létezik: az egyiket Standard Remote ID-nak nevezik. Ez az UAS-ba épített gyári rendszer, amely nem lehet - egyszerűen - kikapcsolható. A másik az utólagosan beépített Remote ID broadcast module nevű rendszer, amely utólagosan kerülhet beszerelésre - ezeket szánják a már meglévő modellekbe és drónokba, amelyek nem rendelkeznek Standard Remote ID-val. A kettő nagyjából ugyanazt csinálja, azonban a működésükben van egy nagy különbség. A Standard Remote ID a drón vagy a modell (maradjunk az UAS rövidítésnél) mindenkori GPS helyzetét (magassági adatokkal együtt), at UAS egyedi hatósági azonosítóját, a pilóta mindenkori GPS helyzetét és annak hatósági azonosítóját sugározza. Az utólagosan beépített modul azonban a pilótának csak a felszálláskori helyzetét kell tudja, az aktuális helyzetét nem.
Lehetséges marad ezen eszközök nélkül is repülni, de kizárólag erre kijelölt, úgynevezett FRIA (FAA-Recognised Identification Areas) területeken, amelyek jellemzően a FRIA rendszerbe lépő modellrepülő helyek lehetnek. Ezekből potenciálisan 233 van az egész Egyesült Államokban, ezeket a helyeket tartalmazza az FAA adatbázisa, de ha az AMA által nyilvántartott összes modellező helyet besorolnánk - amire egyéb jogi okokból nem lesz lehetőség - akkor mintegy 2400 ilyen helyszín létezhez az egész országban. Akinek ez nem tetszik, annak marad a sugárzó modul.
Akkor mégis mi a probléma?
A rendszer teljes terjedelmében 2023 szeptember 16-án lép életbe, ekkora létre kell jöjjenek a FRIA helyek, vagy ha a modellező ezen kívül akar repülni, az összes használni kívánt modellbe telepíteni kell a broadcast modulokat. Természetesen a beltéri repüléshez ez nem szükséges, és elvileg a 250 gramm alatti modellek is mentesülnek. A helyzet kellemetlen, ráadásul a modul nem is olcsó, a legolcsóbban Lengyelországban találtunk 99 euró áron, de volt olyan modul, amiért nettó 300 dollárt kérnek.
Az igazi problémát a gyártók kénytelenek elszenvedni, mert ők már 2022 szeptember 16 óta nem gyárthatnának olyan UAS-t, amiben nincs benne a Standard Remote ID, de az Egyesült Államokban forgalmazzák, ráadásul a türelmi időszak december 16-án lejárt. Elméleti síkon nem lehet olyan repülőmodellt vagy drónt eladni az Egyesült Államokban, ami nem tudja a Standard Remote ID-t, és ez a szabály nem csak a drónokra vonatkozik, bár a drónok esetében teljesen egyértelmű.
A modelleknél azonban más a helyzet. A Bind-n-fly (BNF), az Almost Ready To Fly (ARTF) és Ready To Fly (RTF) modellek esetében egészen egyértelműen beépítve kell legyen a Standard Remote ID, viszont ezt a mai napig egyetlen modell sem tudja, és nem csak a helikopterek, hanem a repülőgépek esetén sem. Ráadásul a BNF modelleknél a rádióadót, aminek szintén tudnia kellene a Standard Remote ID-t nem is a modell gyártója adja, így a BNF esetén ez kibúvó lehet, de az ARTF és RTF modellek esetén nincs lehetőség a szabályok megkerülésére, ezek a modellek szimplán nem felelnek meg az amerikai szabályozásnak, következésképpen jog szerint nem is forgalmazhatók.
A modellekhez használt rádióadók egyikénél sem találtunk arra vonatkozóan semmilyen információt, hogy a Standard Remote ID bármilyen formában támogatott lenne, így elég valószínű, hogy ezek a rádióadók szintén nem felelnek meg a szabályozásnak. A most engedélyezés alatt álló Mikado VBar Evo esetén ebből még lehet probléma.
Ugyanakkor a kitek esetében az amerikai szabályok nem egyértelműek, mert nem tisztázott, hogy kit tekintenek gyártónak. A modellek nem összeszerelve érkeznek a vásárlóhoz, így a gyártót felelősség nem terheli, hiszen nincsen arra ráhatása, hogy a modell hogyan lesz összeépítve. Viszont a modellező nem számít gyártónak, így a Standard Remote ID megléte rá nem vonatkoztatható, az ilyen esetekben nagy valószínűség szerint a beépített modul vagy repülés a FRIA hatálya alatt megoldást jelenthet. Mindenesetre az amerikai modellezők jogai erősen csorbulnak, a modellezés szabadsága végleg a múlt emléke lett a szabadság földjén.
De mégis mi közünk nekünk ehhez?
Ebben a pillanatban nem sok. A Remote ID rendszerét ugyanis kiváltották azok az alkalmazások, amelyekbe minden egyes repülést regisztrálni kell(ene), Magyarországon ez a MyDroneSpace, az Egyesült Királyságban a NATS Drone Assist lenne, de az a szabályozási szakaszban elbukott, így a brit modellezőknek ilyen bejelentési kötelezettségük nincs, a rendszer használata opcionális.
Ugyanakkor, ha az Egyesült Államok miatt a gyártók széles körben kezdik el telepíteni ezeket a rendszereket, előbb-utóbb a többi jogalkotó is rácsaphat, és kötelezővé teheti, márpedig egy átlag magyar vagy európai modellező nem lesz boldog, ha már az így is elszabadult modellárak mellé még egy 100-300 eurós tételt is bele kell préselnie a büdzsébe. Ráadásul ismerjük az európai jogalkotói hozzáállást: a rendszer minimum annyi sebből fog vérezni, amennyi most az amerikaiban van - márpedig az is elég botrányosra sikerült.
A FRIA jellegű modellezőhelyek kialakítására egyébként Magyarországon is van terv, éppen ezért kezdeményezte az MMSZ még 2022 első felében, hogy szedjük össze a magyarországi modellező helyeket. Ki akarták értékelni, hogy ebből hányat lehet belepréselni a modellrepülőtér programba, ami a FRIA előszobája lenne. Így egyáltalán nem földtől elrugaszkodott vélemény az, hogy ez a Remote ID rendszer bennünket is fenyeget.
A globális ellenérzés pedig érthető: valami olyat akarnak a végletekig szigorítani, és ellenőrzés alá vonni, aminek a potenciális veszélye elhanyagolható a szabályozás szigorához és bonyolultságához képest. Mindezt úgy, hogy Magyarországon képtelenek rendszámot tenni az egyébként sokkal veszélyesebbnek értékelhető robogókra, az Egyesült Királyságban képtelenek megbirkózni az elektromos rollerek problémájával, ahol már most is minden évben többen szenvednek halálos kimenetelű balesetet azok miatt - és nem csak a rollerezők között van áldozat. Eközben az utóbbi években az egész világon nem történt halálos kimenetelű drónbaleset szabadidős célú, hobbi drónfelhasználás következtében.
Igen, vannak drónok, amivel konfliktuszónákban esetenként bombát dobnak, vannak drónok, amivel drogot csempésznek. De XJET videójára hivatkozva: ha a drónt elválasztjuk a bombától vagy a drogtól, a drón csak egy drón, a bomba vagy a drog viszont bomba és drog marad. Ez nem drón probléma, hanem bomba és drog probléma.
