Szabó Péter - pgpetike
2025. május 14.
Ez az oldal személyes véleményt, spekulációt tartalmaz. Elképzelhető, hogy a tartalom nem egyezik meg az érintettek véleményével, illetve tárgyi tévedésben van, vagy rossz következtetést von le.

"We are paid to be comfortable..."

"We are paid to be comfortable" – a repülés egyik kimondatlan alapszabálya. Ez ma délután bukkant fel a Facebookon, amit Szüle Zsolt barátom, Boeing 747-es pilóta és kapitány posztolt, és annak ellenére, hogy ezt az 1:1-es pilótáknak posztolta, nekünk is ez kellene legyen a mottónk. Nagyon bölcs szavak egy nagyon tapasztalt pilótától.

"We are paid to be comfortable..."

"We are paid to be comfortable" – a repülés egyik kimondatlan alapszabálya

A repülés világában létezik egy sokat idézett mondás, amely egyfajta belső iránytűként szolgál a döntéshozatal során: “We are paid to be comfortable.” Ez nem a fizikai kényelemről, hanem a biztonságos, megalapozott, előrelátó működésről szól.

Ezt a mondást akkor vesszük elő, amikor egy adott művelet ugyan technikailag kivitelezhető, de a környező jelek – teljesítményadatok, körülmények, kockázatok – azt mutatják, hogy a biztonsági zóna peremére sodródunk. Olyan esetekről beszélünk, amikor a cselekedet jogilag talán védhető, de végrehajtása olyan mértékű koncentrációt, erőfeszítést vagy kompromisszumot igényel, ami már elkerülhető kockázatot jelent.

A mondás valódi értelme az, hogy pilótaként nem vállalunk be semmit, ami túllépi a komfortzónánk határait – legyen az akár egy nehezen megközelíthető repülőtér, határértéken mozgó teljesítmény, vagy egy kritikus időjárási ablak. Meg vagyunk fizetve – de nem azért, hogy vakmerők legyünk, hanem azért, hogy megfontoltan, a biztonság elsődlegességével döntsünk.

A repülés – legyen szó kisgépes vagy nagygépes üzemről – mindig az előre definiált repülésbiztonsági, szakmai, jogi és kényelmi keretek között zajlik. Ezeket a határokat éppen azért hozták létre, hogy megvédjenek minket attól, hogy előre nem látható és kontrollálhatatlan helyzetekbe kerüljünk. Természetesen más keretek vonatkoznak egy DV20-as gépre, és mások egy B737-es vagy B747-es típusra, de az elv változatlan: a komfortzóna átlépése nem opció, hanem vörös vonal.

Amint túllépjük az ismert és engedélyezett paramétereket, olyan repülési zónába kerülünk, amely kizárólag tesztpilóták számára van fenntartva – megfelelő körülmények és biztonsági keretek között. És hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Nem egy zsúfolt repülőtér közelében, iskolakörön, nem nézők felett, hanem extrém magasságban, lakatlan területek felett, ahol ha minden balul sül el és van hová kényszer-leszállni. Ez a különbség a kontrollált kockázatvállalás és a felelőtlenség között.

Minden egyes repülés előtt (és akár közben is) végrehajtunk egy teljesítményszámítást, amely alapján eldől, hogy a gép képes-e az adott repülőtérre biztonságosan leszállni, felszállni, megállni, vagy megszakítani a felszállást. Ezt nemcsak a nagy légitársaságok személyzete teszi meg – a kisgépes pilótáknak is kutya kötelessége elvégezni ezt a számítást, mielőtt döntést hoznak.

A kérdés végül mindig ugyanaz:

  • A számok alapján valóban biztonságos a művelet?
  • Indokolt a kockázat?
  • Vagy csak a rutin, a megszokás vagy az elvárások sodornak bele?

A döntéseink hatással vannak ránk, az utasainkra – és mindenkire a közelben.

Megjelent a Facebookon...

Leginkább ez kellene legyen a közös bennünk, RC pilótákban és a nagygépes világban, ezek a szavak. Mi vagyunk a "tesztpilóták", mert sokan versenyszinten repülünk, sok modell egyedi építésű, vagy - legalább - általunk összerakott. A modellrepülés mindig is kísérleti tevékenység volt és az is marad. Teszteljük a modelljeinket, a képességeinket, a határainkat. De ezt úgy kell tennünk, ahogyan Zsolt mondja: a modellrepülőtéren, távol a kívülállóktól, biztonságos környezetben, a biztonsági szabályok és a helyi - akár íratlan - szabályok betartásával. És ha úgy érzed, hogy valami nincs rendben, a modellen jelei vannak annak, hogy nem fog úgy viselkedni vagy biztonságosan repülni, az időjárási körülmények meghaladják a határaidat, nem szégyen letenni a rádiót, behajtani a lapátokat és kihagyni a repülést. És ne vállaljunk extra kockázatot azzal, hogy túl közel repülünk magunkhoz vagy bárki máshoz. Egy egyszerű szervóhiba és...

Tudom, hogy a legtöbben ismeritek és követitek ezeket, ezért ezt csak emlékeztetőül hagyom itt.

Egyébként Zsolték üzemeltetnek egy nagygépes szimulátort, így ha érdekel a nagygépes repülés és kíváncsi vagy a tanácsaira, ugorj be hozzájuk - simflite.hu. (És nem, ez nem egy fizetett promóció)