Első benyomások - Wolfbush AW911 Airwolf
Ez az Airwolf jelenleg egy felkapott RC helikopter, mi pedig azt a feladatot kaptuk, hogy a modellt teszteljük és értékeljük. Jó ez az RC helikopter? Ajánljuk mi? Mire számíthatunk a modelltől? Eddig ezek a tapasztalataink.
A Razordon küldte nekünk a modellt, és arra kértek minket, hogy teszteljük és értékeljük az Airwolfot. Még a tesztelési fázisban vagyunk, még gyűjtjük a tapasztalatokat, de már megvannak az első benyomásaink, amelyeket ebben a cikkben meg is osztunk.
A modell egy masszív és szép kartondobozban érkezik. A belső csomagolásban semmi különös nincs: egyszerű műanyag tárolás, műanyag zacskók, teszik a dolgukat, de a kézbesítő mindent megtett a megfelelő védőcsomagolás tesztelésére: például a dobozt a furgonból a pocsolyába dobta (ezt az ablakon keresztül láttuk) - épp csak nem rúgott bele - a helikopter sérülés nélkül megérkezett.
A Razordonnak köszönhetően lehetőségünk van arra, hogy a benyomásainkat és véleményünket megosszuk anélkül, hogy cicomázni kellene a tapasztalatokat. Persze tudni akarod, hogy a modell megéri-e az árát, vagy jobb-e továbblépni, de a válasz (mint mindig), nem ilyen egyszerű. Röviden: igen, ez a modell egyáltalán nem rossz, de vannak korlátai, amelyeket figyelembe kell venni. Ez olyan, mint a sportautók, nagyon jók, az autós srácok imádják őket, csak egy sportautó nem a legjobb választás a dzsungel meghódításához.
Mielőtt ítéletet mondanánk, nézzük át, mi is van itt. A helikopter egy szép, 1:34-es méretarányú Airwolf modell, az összes fegyverrel, a hasán lógó rakétákkal, működő kerekekkel, sőt, scale jellegű fényekkel és sugárhajtást imitáló fényekkel is, bár ezek kicsit gyerekesek. Ezen kívül a kinézete szép és részletes, szóval igen, a helikopter valóban egy scale modell. Még az ablakok is félig-meddig átlátszóak, bár a belső tér nem annyira érdekes.
Sajnos az eredetileg behúzható kerekek nem behúzhatóak, de cserébe elég erősek ahhoz, hogy megbirkózzanak a keményebb leszállásokkal is, bár ez a fajta leszállás nem annyira valószínű. A fogas matrica nekem kicsit sok, a helikopter szerintem szebb lenne fogak nélkül.
De mit tud csinálni? Hogyan repül?
Ahhoz hogy ezt kipróbáljuk, meg kell ismerkednünk az adóval: a kézikönyv elolvasása erősen ajánlott, még akkor is, ha tapasztalt RC helikopterpilóta vagy, mert vannak kapcsolók és gombok, amelyeket érdemes ismerni. Az adó meglepően kényelmes, annak ellenére, hogy a kialakítása nem túl kifinomult. Lehet, hogy a botok lehetnének egy kicsit hegyesebbek, hogy ne csússzanak le az ujjakról, de ha kétujjas pilóta vagy, akkor jók lesznek. Válthatsz az mode 1-es és mode 2-es között, ennek következtében a botok önbeállósak, középre ugranak, rugózottak, tehát minden bot rugós, még a kollektív is. Ha eddig semmi más nem utalt rá, ez egy jel, hogy a helikopter sokkal inkább drón, mint helikopter.
A motorkapcsoló nincs a legjobb helyen, sokkal jobb lenne a jobb felső sarokban, helyet cserélve a repülési mód kapcsolóval. Ha nem tudnád, miért: repülés közben jobb, ha az egyik ujjadat a motorkapcsolón tartod, így ha éppen törni készülsz, és a becsapódás elkerülhetetlen, a motor leállítása a becsapódás előtt jelentősen csökkentheti a károkat. Elég csak meghúzni a kapcsolót, nem kell azt megtalálnod. Ez az egy másodperc dönthet a teljes kár és a kisebb sérülések között. Ez minden RC helikopternél ökölszabály. Ha elég hosszúak az ujjaid, ez még mindig megvalósítható, bár a repülési mód kapcsolója akadályt képez.
A kijelző elég világos, és mindent mutat, amit a repülés során tudni kell. Ilyen például az irány, a helikopter akkumulátorának állapota, a talált GPS-műholdak száma és így tovább. Kicsit időbe telik megszokni, de mindenképpen teszi a dolgát.
Repülés előtt az iránytűt kalibrálni kell. Ez a modell egy drón belül, ezért ezt minden alkalommal el kell végezni, amikor új helyen repülsz. És igen, ez a kalibrálás nem különbözik egyik drón kalibrálásától sem: ez a "törzsi rituális tánc": vízszintesen forogni a helikopterrel, majd lefelé lógó orral forgatod a gépet. De a kalibrálás eddig soha nem futott hibára, minden alkalommal sikeresen megcsináltam anélkül, hogy ismételni kellett volna a "törzsi táncot" (a túlárazott drónomnak erre időről időre szüksége van).
Felszállás - FIGYELEM! Ne próbálj meg a nappalidból felszállni első alkalommal, mert a felszállás nem lesz túl zökkenőmentes. A helikopter határozottan fog felemelkedni, megelőzve ezzel a földhatást (párnahatást), kivéve ha aktívan utasítpd a helikoptert arra, hogy ne csinálja a bot határozott lefelé húzásával, enélkül azonban majdnem egy méter magasra fog felemelkedni. Tehát egy csillár vagy egy nagyobb, megdőlő fikusz veszélyben lehet.
Fontos: ez sokkal inkább drón, mint távirányítású helikopter. Igen, az igazi helikopteres repülés - amikor a pilóta még a helikopter szintben tartásáért is felel - hiányzik, mint funkció, ami szomorú, mert a helikopterben ehhez is meglenne a potenciál. Tehát a maximum, amit elérhetsz, az a külső érzékelők nélküli stabilizációs repülési mód, a helikopter minden repülési módban magától tartja vízszintben magát - a modellel nem lehet úgy repülni, mint egy hagyományos RC helivel, így ez a modell egy RC helikopter kinézetű drón. Egy szoftverfrissítés igazi RC helikopterré tehetné, de ez a funkció úgy tűnik, hiányzik.
Gondolom, a célközönség nem a profi RC helikopteres pilóták, úgyis csak mi hiányoljuk ezt a funkciót, a teljesen kezdők, a hobbipilóták nem. Egyébként pedig mint egyfajta lazítós helikopter, beltéren repülve, vagy csak szórakozásból, még számunkra is élvezhető.
Amit kapunk: három repülési mód, GPS-vezérlés, optikai stabilizáció és egyszerű stabilizációs mód. A GPS-es pozicionálás elég pontos, de vízszintesen körülbelül egy méteres tartományon belül némi sodródásra kell számítani, a magasságtartás viszont pontosabb. És ezt még szeles és széllökéses helyzetekben is elég jól tudja. Az Airwolf 15-20 km/h-s széllel és 30 km/h-s széllökésekkel is megbirkózott, és még a faroktartás hatásfoka is nagyszerű ebben a környezetben, bár a 2 cellás LiPo akkumulátor sokkal gyorsabban lemerül. Az ígért 10-12 perces repülési idő 6-7 percre csökken. Szerencsére a helikopter figyeli az akkumulátort, és az nem merül túl a LiPo határérték alá, ha szükséges, a helikopter visszatér a kiindulópontra, amikor a GPS aktív, vagy leszáll ott, ahol van, és kikapcsolja a motort - szigorúan ebben a sorrendben, ami nagyon hasznos, ha újra használni szeretnédnk a helikoptert.
A töltés viszont elég macerás. A hálózati adaptertől vagy az USB porttól függően a legjobb, amit el tudtunk érni, 1 óra 20 perc, de ez hosszabb is lehet, ha gyengébb az áramforrás. A drónszerű akkumulátorrekeszben egy 2 cellás 25C 1200mAh-s hagyományos LiPo akkumulátor található, amelyet LiPo töltővel 25-30 perc alatt fel lehetne tölteni (a cellák tönkremenetele nélkül), de ez ebben az esetben nem jöhet szóba. Töltéshez csak a Type-C USB csatlakozó áll rendelkezésre. Véleményem szerint a hagyományos töltési lehetőség gyökeresen javítana a helyzeten.
Az optikai stabilizálás hibázhat, ha a repülés közben használt felület homogén, a szépen levágott fű homogén az érzékelő számára, és a helikopter hajlamos elsodródni. A színesebb felületek azonban jó stabilizációs referenciát biztosítanak az optikai érzékelő számára, és a helikopter tartja a pozícióját.
Stabilizációs módban az Airwolf szépen repül, de tudnod kell, hogy nem engedheted el a botokat, folyamatosan irányítanod kell a helikoptert. Semmi sem fogja a helyén tartani a helikoptert, nincsenek aktivált érzékelők. Te vagy a felelős a magasságért és a repülési irányokért. Az egyetlen segítség, amit kapsz, az az, hogy a helikopter automatikusan szintbe áll. De ez a repülési mód áll a legközelebb a valódi RC helikopter viselkedéséhez. Ha teljesen kezdő vagy, ne ebben a módban kezdj repülni (kivéve, ha rendelkezel a szimulátorban megszerzett tudással, ami egyébként is az ajánlott módszer).
Aztán ott vannak a csalási lehetőségek, az automatikus repülési programok: nyolcas repülése - precízen végrehajtott manőver, két szép kör, nagyjából 8-10 méter hosszan és 4-5 méter szélesen. Egy figuratív versenyfordulóban maximális pontszámot érne, sajnos ez a "csalás" nem megengedett. A körrepülés egy orral befelé irányuló oldalirányú kör, egy nagyon lapos kúp figura, nagyjából 3-4 méteres sugarú körrel a kiindulópont körül. Tehát ezek a funkciók határozottan nem beltéri manőverek, de ha az automata program során hozzányúlsz a botokhoz, az megszakítja a programot, és visszakapod az irányítást.
A helikopter masszív, jó minőségű anyagokból készült. A rotorfej alumíniumból van. Két direct drive motor hajtja a helikoptert, bár a főmotor nem egy erőmű, de ez nem egy 3D-s modell. Bár elméletileg háton is tud repülni, ezt a funkciót még nem tudtuk tesztelni. Arra majd akkor kerül sor, amikor az akkumulátor újra feltöltődik. Igaz, ez egy scale modell, egy scale modellt háton repülve egyszerűen hülyeség, de tesztelni fogjuk.
A drónszerű viselkedésben az a jó, hogy a leesés valószínűtlen (kivéve, ha teljesen felelőtlen vagy nagyon peches vagy, esetleg műszaki hiba történik). Ha nem repülsz bele valamibe, és a farka nem teker bele a fűbe, a helikopter nem fog esni, és biztosan nem fog lehullani az égből. De ha valahogy ez mégis megtörténik, a Razordonnak vannak a pótalkatrészei is az Airwolffhoz, és ahogy néztük, minden alkatrész rendelkezésre áll, így a törés nem jelenti azt, hogy "ennyi, vége a játéknak". Az Airwolf javítható és visszatérhet a levegőbe.
Most már sokat tudsz a Wolfbush AW911 helikopterről, de mégis kinek való ez? Nos, az elsődleges célközönség a teljesen kezdők, akik egy híres, a 80-as évek filmjéből ismert helikoptert szeretnének, akik előzetes tapasztalat nélkül, minimális erőfeszítéssel szeretnének RC helikopterrel repülni. Tehát igen, a modell kezdőknek is jó, bár mint mindig, az első lépésekhez erősen ajánlott valaki, aki tapasztalt drón vagy RC helikopter pilóta, a szép, nagy nyitott tér viszont elengedhetetlen az első repülésekhez. A tapasztaltabb pilótáknak meg nem lesz gond a repülést, mert az Airwolf a maga módján hibátlanul repül.
Játéknak tűnik, de ne feledjük, hogy a helikopter súlya meghaladja a 250 grammos súlyhatárt, ami megkülönbözteti a játékokat a pilóta nélküli légi járművektől, mivel a helikopter valamivel nehezebb, mint 300 gramm, ezért a legtöbb országban - így Magyarországon is - drónnak számít, következésképpen nem lehet mindenhol repülni vele, és ez még a kertedre is igaz. Magyarországon a felszállás előtt drónkompetencia-vizsgát kell tenned, és regisztrálni kell, és kelleni fog biztosítás is. Úgyhogy a repülés előtt tájékozódj a szabályokról.
Egyelőre ennyi van, de maradj velünk, mert még teszteljük a modellt, hogy még több tapasztalatot oszthassunk meg mindenkivel. Hamarosan egy részletes tesztvideót is közzéteszünk a YouTube-csatornánkon - igaz, azt angol nyelven. Ha pedig máris érdekel ez a nagyszerű helikopter, itt beszerezheted a sajátodat.
