Kérdések, amik elhangzanak
pedig nem kellene
Nézzük az öt leggyakoribb kérdést, amitől a legtöbb pilóta a falra mászik. Ezekre a kérdésekre nem szeretünk válaszolni - a legtöbben nem is hajlandók rá. Most azonban megerőltetve magam, megpróbálok rájuk válaszolni úgy, ahogy egyébként kellene.
A helikopter magasra repül?
A gép maga igen magasra lenne képes repülni. De a modellhelikoptert ugyanúgy "vezetni kell", mint a valódi helikoptert. Ezért csak olyan magasra repülünk vele, hogy a földről még lássuk hogyan helyezkedik el a gép a levegőben. A legtöbb esetben a gépek nincsenek 50 méternél magasabban, de néha egy-egy pilóta azért eléri a néhányszáz méteres magasságot egy-egy mutatvány kedvéért.
Messze repül?
A válasz hasonló, mint az előző kérdésre: sokkal messzebb lehetne repülni technikailag, mint amennyire valóban repülni szoktunk. 2-300 méternél messzebb a legtöbb pilóta nem repül, hiszen látni kell, hogyan helyezkedik el a gép. A rádiók általában 2-3 kilométer hatótávolságúak.
Sokba (mennyibe) kerül?
Igen, sokba. Nehéz megmondani, hogy mennyibe, mert a helikopter-modellezéshez nem csak helikopter és rádió kell, hanem rengeteg kiegészítő, ami nem látszik, nincs kint a repülőtéren. 250-300 ezer forint az a minimális befektetés, amivel normálisan el lehet kezdeni modellezni. És ebből az összegből a helikopter nem kerül többe 100 ezer forintnál. Azonkívül a helizés nem az a sport, ahol megvettem és többé nem kell rá költenem. Folyamatos költségei vannak: üzemanyag, akkumulátorok, kopóalkatrészek, törés miatti alkatrészek.
Nehéz vezetni?
Igen, nehéz. Képzeld el azt, hogy egy csónakban egy tó közepén állsz a kezedben egy üveglappal, amin van egy üveggolyó. Tartsd az üveglap közepén a golyót úgy, hogy kézzel nem foghatod meg. A helikopterrel való repülés csupa egyensúly, akár a biciklizés. Csak amíg a biciklinél kizárólag azzal kell törődni, hogy ne dőlj oldalra, a helikopternél minden irányt figyelni kell. A helikopter nem csak arra repül, amerre az orra áll, hanem bármerre. Egyszerre négy dolgot vezérlünk (csűrő, magassági, emelkedés, oldalkormány - aileron, elevator, pitch, rudder) ezekre együttesen kell figyelni. A legtöbbünknek hónapokban mérhető, hogy mikor mert először többet mozdulni a géppel, mint felemelkedni a talajról, és egy helyben "lebegni", majd leszállni.
Vezethetem?
A másét egészen biztosan nem. És ezért kár könyörögni, meg fogadkozni, hogy így vigyázok, meg kifizetem, és hasonlók. A modellhelikopter nem játék. A modellhelikopter egy nagyon veszélyes eszköz, ami avatatlan kézben súlyos sérüléseket és igen komoly anyagi károkat okozhat. A legtöbb pilóta még másik pilóta gépével sem repül, mert a beállítások mindenhol egy kicsit különböznek, egy kicsit másképp viselkedik a gép, és sok idő kell ahhoz, hogy megszokjunk egy gépet. Egymástól éppen ezért nem is szoktunk elkérni helikoptert, legfeljebb arra van példa, hogy a kezdő vagy bátortalan pilóta megkér egy tapasztaltat, hogy repülje be, ellenőrizze a gépét. Még akkor sem kapod meg a rádiót és a gépet, ha netalán igazi helikoptervezető (pilóta) vagy. Volt erre már példa, a válasz ez: "vezethethed, de csak akkor, ha előbb én a tiédet."
Ha mégis szeretnéd kipróbálni, annak több biztonságos módja is van:
- Keress fel valakit, akinek van szimulátora. Azon kockázatok nélkül megismerheted az érzést.
- Valaki segítségével tréner módban akár élőben is megtapasztalhatod a repülés élményét.