Scale MD 500D
Repülési tapasztalatok
Nem sokkal azután, hogy a helikopter próbarepülése megtörtént a szakadó hóban, elszántam magam és kimentem néhány startra, hogy "élesben" is kipróbáljam a gépet. Mint minden első repülés alkalmával, a bokaremegés most is megvolt, hiszen izgalmas az első repülés, még akkor is, ha az embernek ezeregynéhányszáz startja van. Még nem ismerem a gép tulajdonságait, még nem tudom, mire számíthatok. És azért ott van a kisördög: tényleg minden csavart meghúztam, tényleg mindent jól állítottam be? Ha nem, akkor bizony fájdalmas és drága az első start.
Scale MD 500D
Repülési tapasztalatok
Nem sokkal azután, hogy a helikopter próbarepülése megtörtént a szakadó hóban, elszántam magam és kimentem néhány startra, hogy "élesben" is kipróbáljam a gépet. Mint minden első repülés alkalmával, a bokaremegés most is megvolt, hiszen izgalmas az első repülés, még akkor is, ha az embernek ezeregynéhányszáz startja van. Még nem ismerem a gép tulajdonságait, még nem tudom, mire számíthatok. És azért ott van a kisördög: tényleg minden csavart meghúztam, tényleg mindent jól állítottam be? Ha nem, akkor bizony fájdalmas és drága az első start.
Szerencsére ez nem így történt. A gép az első alkalommal csúnya rezonanciával indult, így világos lett a számomra, a kabin eleje be tud remegni, feszesen kell felrakni, az sem baj, ha az akkumulátor nekitámaszkodik. A gyors hibalehárítást követően felpörgött a gép. Már az új Align szabályzó van benne, így végre a felpörgetést nem nekem kell elvégezni. Először kipróbáltam Governor beállításokkal. Nem, sajnos az Align szabályzónak továbbra sem erőssége a Gov, úgyhogy egy gyors átprogramozást követően szolíd gázgörbét állítottam be. Nulla kollektívnél 85%-on, 11 fokon 89%-on megy a 3500 kV-s TerraHobby motor.
A gépet a motor ezekkel a beállításokkal relatív könnyen el tudja emelni, amiben szerepe van annak is, hogy a megszokott 13 vagy 14 fogas pinion helyett 12 fogas fogaskerék hajtja a főfogaskereket. A fordulatszám éppen ezért alacsonyabb, mint a 450-eseknél megszokott. 3200-as fordulat helyett 2700-at pörög a rotor. A gép nettó felszállótömege 980 gramm körül mozog, míg akkumulátorral együtt majdnem 1,2 kilogrammot nyom, ezért érthető, hogy a szokásos 5 fok körüli kollektív helyett legalább 6-7 fok szükséges ahhoz, hogy a gép a levegőben maradjon - és persze a csökkentett fordulatszám sem a kisebb állásszög felé mozdítja a repülési tulajdonságokat.
A repülés sokkal nehezebb, mondhatni kényelmetlenebb volt, mint azt korábban bármelyik 3D helikopter esetén tapasztaltam. A legjobb megfogalmazás talán az, hogy "bután" repül. Kicsit olyan érzés, mintha kavarna az ember a botokkal a lekvárban, amire történik valami, de messze nem az, amit megszoktunk vagy várnánk. A majdnem kétszeres tömeg nagyon megnöveli a gép tehetetlenségét, ezért minden mozdalot előre el kell dönteni, mert a gép nem reagál azonnal. Akár a repülési sebesség növelése, akár a lassítás jóval több időt igényel, mint azt a 3D helikoptereknél megszoktam.
A másik furcsa jelenség, a "pitch-up hatás", amit korábban egyik helikopternél sem tapasztaltam, leszámítva a Microsoft Flight Simulator-ban repült "igazi" helikoptereket. Mivel mi flybar-os rendszereket repülünk (akár a flybarless, elektronikákat is ideértve) nem is nagyon találkozhatunk ezzel, hiszen a flybar kiküszöböli a jelenséget. Azonban az MD 500-as burkolat miatt a szokásos 22 cm-es hillertengely helyett a rövidebb 18 cm-es hillertengelyt kell használnom, hogy a hillerlapátok véletlenül se érjenek bele a burkolatba. Ez viszont erősen lerontotta a helikopter stabilitását, így érzésre valahol középen van a nagyhelikopter és a megszokott 3D gépek között, bár kétségtelenül közelebb a 3D-hez.
Mondanom sem kell, meglepődtem, amikor az elevator elengedése után a gép feltúrta az orrát, és belassult. Szokatlan jelenség volt, hogy a folyamatos repüléshez az orrát lefelé kell nyomni, és az is meglepett, hogy messze nem tartja magát úgy, ahogy azt vártam volna. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy erős szélben nem borul fel a levegőben, úgyhogy hosszútávon mindenképpen indokolt a flybarless rendszer.
Egyébként meglehetősen gyorsan megszoktam a repülési tulajdonságait. A ciklikus vezérlést ki kellett expo-zni, hogy kényelmes legyen, de 10%-os csillapítás elegendő volt ahhoz, hogy a gépet egészen pontosan és finoman lehessen irányítani. Ugyanakkor a rudder lineáris vezérlésen maradt, mert a csökkentett fordulat miatt így sem kapkodós a pirouetting-rate. Hátrafelé a GY401-es giro ezen a fordulatszámon ezt a tömeget nem képes megtartani, így elég gyorsan eldobja, és a helikopter befordul a repülési irányba, ha a sebesség kicsit is magasabb, így a helikopter jelenleg talpon hátra nem képes tartósan repülni.
Ami az emelkedést illeti, nem tudom megmondani, mennyire gyors, de messze nem a a megszokott másodpercenkénti 5 méter. Nagyjából 2-3 méter lehet a sebessége. A talp szélessége megközelítőleg egy T-Rex 500-as talpának a szélességével egyezik meg, így a leszállás kényelmes, és egyáltalán nem borulásveszélyes. A titok egyébként a súlyelosztásban van, mivel a gép alapesetben faroknehéz, azt ki kell egyensúlyozni, különben leszállás közben a farka felé billenhetne el, és így, hogy nincs hátsó stabilizátor, a faroklapátok nagyon könnyedén leérnek, azonnal szilánkokra törve a gépet. Amióta kisúlyoztam, azóta a billenésnek akkor sincs nyoma, ha leszállás után negatívba teszem a lapátokat és tulajdonképpen a földhöz nyomom a gépet.
Ami pedig a "fogyasztásról" elmondható: A 2200-as 3S1P 20C-s akkumulátorok bőven kiszolgálják az 5 perc 30 másodperces startokat. Leszállást követően 1300-1400 mAh-t töltök vissza.
A legnehezebb dolog talán a szállítás. Még nincs rajta az ötlapátos rotorfej, de már most fejtörő volt az autóba bepakolni a madarat. A csomagtartó ehhez alacsony. Az üléshez széles, a két üléssor közé csak összecsukott lapátokkal fér be, mert a hiller széles. A kalaptartóhoz egyszerre széles és magas.
Viszont mindenképpen haladó pilóta kell hozzá, kezdőknek nem ajánlom. Egyrészt a burkolat nem javítható könnyen, másrészt nehezebb vele repülni, mint a 3D helikopterekkel.
pgpetike